Lelki séta az Olaszi Római Katolikus Plébánia területén

Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.

Ötvennegyedik állomás: Olasz – „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek” (Jn 21,17)

Lelki sétánkat az Olaszi Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk, amelyhez Belvárdgyula, Birján, Hásságy, Kátoly, Máriakéménd, Monyoród, Olasz és Szederkény települések tartoznak. A lelkipásztori szolgálatot Molnár Péter plébániai kormányzó látja el, akit 2015-ben szenteltek fel pappá és 2019-ben került az Olaszi Plébániára. Papi jelmondata: „Uram te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek” (Jn 21,17).Péter atya atérség templomairól, hitéletéről ad tájékoztatást:

Az olaszi plébániatemplomot barokk stílusban, Szent Fülöp apostol tiszteletére építették 1773-1776 között. Építésekor felhasználták a közelben álló, ám lebontott pálos kolostor köveit. A templom apszisában angyalokkal díszített korabeli barokk főoltár áll. Az épületben elhelyezett, nagyméretű réz csillár elegánsan díszített, valódi remekmű, mely egykor a pécsi Lyceum templom dísze volt, a bútorzat kiárusításakor az olaszi egyházközség vásárolta meg.

1950-ben Olaszhoz csatolták a szomszédos Hidor települést, ennek köszönhető, hogy egy másik, kisebb templom – az 1754-ben épült Szent Jeromos templom – is található a faluban.

Hásságyon a mai barokk stílusú templom 1753-ban épült a korábbi fatemplom helyett, főoltára klasszicizáló, késő barokk stílusú, oltárképe a település védőszentjét, Páduai Szent Antalt ábrázolja. Említésre méltó a barokk mellékoltár, mely az idei évben teljes restauráláson esett át, így visszanyerhette eredeti szépségét. Oltárképét Gebauer Ernő festette. Az orgona különleges úton érkezett a templomba: Angster József 1871-ben vette feleségül a hásságyi tanító leányát, e házasság révén készítette el az orgonát, mely akkoriban a környék legszebb hangzású hangszere volt.  A faluban 2 további fogadalmi kápolna is található, az 1796-ban felszentelt Szent Rókus, valamint az 1890-ben szentelt Szentháromság-kápolna. A védőszentek ünnepéhez kapcsolódóan évente tartunk búcsúi szentmisét a kápolnákban.

Szederkényben 2 templom van: Szent Lőrinc templom és az egykori Nyomja faluban álló Szent Simon és Júdás Tádé tiszteletére felszentelt templom, melynek szentélye és főoltára 2021 októberére a hívek összefogása révén és Kiss György restaurátor munkája nyomán teljesen megújulhatott, így a ’70-es években kialakított, stílustalan szentély, valódi ékessége lett az épületnek.

Szederkényben példaértékű módon van jelen a hagyomány ápolása és tisztelete a fiatalabb generáció életében is megjelenik ennek szeretete. Különös hangsúlyt kap a közösség életében (hétköznapokban és ünnepeken egyaránt) a sváb kultúra megélése: A szentmiséken és a szertartásokon rendszeresen felcsendül 1-1 régi német liturgikus ének, és gyakran a teljes szentmisét német énekek kísérik. Ez köszönhető az Intermelody énekegyüttesnek, akiknek tagjai az utóbbi években rendszeresen részt vesznek a Máriagyűdi német búcsún is, hiszen már hagyományossá vált, hogy ők adják a szentmise zenei szolgálatát Kisboldogasszony ünnepén.

Szederkény 2022. augusztusában ünnepli fennállásának 750 éves évfordulóját, ennek kapcsán Maml Balázs polgármesterrel úgy döntöttünk, hogy az Önkormányzat és a Plébánia közösen restauráltatja a főút szélén és a Karasica partján 1805-óta álló Nepomuki Szent János szobrot, ami valaha két falu – Szederkény és Nyomja – határát volt hivatott jelezni. Mára a két település ugyan eggyé vált, mégis fontos, hogy ezen meghatározó évforduló alkalmából így is hálát adjunk Szent János pártfogásáért…

Nagypénteken a plébánia területén élők a szederkényi templomban ünnepelték Urunk szenvedésének emlékezetét. A liturgiát megelőzte a kálvárián végzett keresztút, melyet magyar, német és horvát nyelven imádkoztunk.

Máriakéménden a település határában áll a Nagyboldogasszony Kegytemplom a kolostorépülettel és a faluban található a Szent Márton tiszteletére szentelt templom. Jelenleg rendszeresen a Kegytemplomot használjuk, a Szent Márton templomot csak időnként, temetési gyászmisék és a búcsú alkalmával.

Az elmúlt 2 évben fellendülést mutat a kegyhely látogatottsága. Kormányzati támogatásból megújulhatott az egykori plébánia épülete, ami jelenleg zarándokszállásként üzemel. A hívek áldozatkészségéből 2021-ben megújulhatott a liturgikus tér, az egykori belvárdgyulai templom főoltára, mely eddig raktárban volt a kegytemplom szembemiséző oltára lett. Szintén 2021-ben restauráltattuk a 250 éves kegyszobrot, melyet Sarlós Boldogasszony ünnepén Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök úr szentmise keretében áldott meg.

Felföldi László pécsi megyéspüspök úr az idei esztendőben a kegytemplomban 24 fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét május 21-én. Úrnapján szintén szép ünnepet tartottunk, 27 gyermek járult először szentáldozáshoz és közel 450 hívő ünnepelte az Eucharisztiát. A gyermekeket Krausz Jánosné hitoktató készítette fel.

Birjánban 2021 őszén megkezdődött a Havas Boldogasszony templom teljes körű felújítása, új, színes üvegablakok kerültek a templomba. Jelenleg is zajlanak a munkálatok, amelynek fő finanszírozója egy helyi hívő, Novreczky Csaba.

A plébánia liturgikus rendjét tekintve vasárnaponként minden templomban lehetőség van a közös imára, heti váltásban zajlanak a szentmisék, illetve igeliturgiák. Ezek rendje:

Belvárdgyula: szombat 16.00 óra előesti szentmise,

Szederkény-Nyomja szombat 17.00 óra előesti szentmise

Olasz: vasárnap 11.00 óra szentmise/igeliturgia

Olasz-Hidori templom: 830 szentmise/igeliturgia

Hásságy: vasárnap 930 szentmise/igeliturgia

Szederkény: vasárnap 10.00 óra szentmise/igeliturgia

Máriakéménd: vasárnap 9.00 óra szentmise/igeliturgia

Kátoly: vasárnap 8.00 óra szentmise/igeliturgia

Kátolyban és Máriakéménden Molnár Istvánné hitoktató, Szederkényben Krausz Jánosné hitoktató, Olaszon és Hásságyon pedig Tóth Gabriella polgármester, iskolai igazgató-helyettes tart igeliturgiát.

Lelki sétánkat – Péter atya egyik kedvenc költeményével – Reményik Sándor: A szőnyeg visszája című verssel zárjuk:

Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.

De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága Testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt,
S most már a mennynek angyala:

„A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha – legszebb perceinkben –
A színéből is – valamit.

Fotók: Olaszi Római Katolikus Plébánia
Forrás: Olaszi Római Katolikus Plébánia

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.