A máriakéméndi kegyhely kisboldogasszony-napi német főbúcsúját ünnepelték

A máriakéméndi kegyhely nagybúcsúja minden évben szeptemberben, Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án van és ekkortájt tömegesen látogatják a környékből és szerte az országból a kegyhelyet. Az idei szabadtéri német szentmisét Erb József nyugalmazott lelkipásztor, címzetes prépost celebrálta szeptember 3-án. A kegyhely munkatársának beszámolóját szerkesztve adjuk közre.

A búcsú, melyen részt vett Horváth Sándor plébános, aki korábban Máriakéménden is szolgált lelkipásztorként, a kegytemplomban kezdődött rózsafüzér imádsággal, a szentmisét azonban a templomkertben celebrálták, mivel az ilyenkor nagy számban érkező hívek számára a templom belső tere szűkösnek bizonyul.

Erb József a hívek és a szederkényi énekkar köszöntése után kiemelte, Mária nagyon egyszerű és szegényes körülmények között nevelkedett, mégis ő lett a kiválasztott, Jézus édesanyja. Az angyali közvetítésre alázatosan igent mondott, nem kérdezte, hogy miért éppen őt választotta Isten, hogy a Megváltó édesanyja legyen. Egész életében mindenben igyekezett legjobb tudása szerint megfelelni a rá váró feladatnak. Alázatos, önzetlen és odaadó volt. Példaképül szolgáljon mindannyiunknak, akihez mindig bizalommal fordulhatunk.

A Mária-kegyhelyek jelentősége felbecsülhetetlen érték, hiszen azért nevezzük kegyhelynek, mert itt ér össze a föld az éggel, mint ahogy Máriakéménden is. Mária nem csak példakép, hanem közvetítő is, mert közbenjár Jézusnál és az Atyánál érettünk, bármely problémával forduljunk hozzá, melyekből minden ember számára bőségesen kijut. Ezek a mi keresztjeink, melyek hol kisebbek, hol nagyobbak: lehet ez egy betegség a családban, meg nem értettség, szegénység, munkanélküliség. Megannyi személyes gyötrelem.

De vannak egyetemes problémák is. A gonosz térhódítása napjainkban az egész emberiség számára rendkívül határtalan és veszedelmes. Keresztjeink ellen ne tiltakozzunk, vegyük a vállunkra őket Máriával és isteni segítséggel, a beléjük vetett bizalommal könnyebbek lesznek terheink.

A szónok a szeretetre hívta fel figyelmünket, melynek hiánya óriási, betöltetlen űrt teremt körülöttünk. A szeretet kiemelkedő szerepe a családban, a gyermekek nevelésében, a kölcsönös tisztelet és figyelem egymás iránt nem szabad, hogy veszendőbe menjen. Máriából mindig merítsünk erőt: „Hol már ember nem segíthet, a te erőd nem törik meg” – kérjük a Szűzanyát az imádságban.

A szentmise után keresztútjáráson vettek részt a hívek. A máriakéméndi kegyhely kálvária-stációi 1844-ben készültek. Bár a képeik már nem eredetiek, de a színesre festett gipsz domborművek igen szép alkotások. A hívők és az énekkar végigjárták és énekelték a keresztút állomásait, német és magyar nyelven.

A délután további részében a szabadtéri színpadon kulturális műsorok, ének, zene és tánc következett, ahol több kóruscsoport lépett fel ünnepi és népviseleti ruhákban. Bár hidegfrontot és esőt jelzett a meteorológia és több helyen a közelben is esett, a kéméndi kegyhelyet a búcsú idején ezúttal is elkerülte az eső, sőt a délután második felében még a nap is kisütött. Így ezúttal is igaz volt a „régi öregek” mondása, hogy Máriakéménden búcsúnapkor Szűzanya kegyelméből sosem esik az eső.

Máriakéménd, a Pécsi Egyházmegye területén található és a Baranyai-dombság leglátogatottabb búcsújáró helye. A mostani kegytemplom helyén állt az ősi Egyházaskéménd település. A falu a török idők végére elpusztult, de romos templománál különböző formákban Szűz Mária jelenés vette kezdetét 1740-ben. Azóta zarándokol ide a környék hívő népe. A 21. században egyre inkább felértékelődnek a régi, csodás búcsújáróhelyek. Ennek talán az az egyik oka, hogy az emberek ebben a gyorsan változó és sokszor érthetetlen világban keresik a bizonyosságot, a kegyhelyek pedig mindig a megnyugvás és a kételyeinkre adott válaszok biztos pontjai.

A német búcsú tartásának hagyományát Máriakéménden még Mayer Mihály nyugalmazott püspök vezette be a kilencvenes években azzal a céllal, hogy a baranyai és tolnai németek számára legyen egy olyan búcsú, ahol német nyelvű szentmisén vehetnek részt.

Fotók és szöveg: Biki Endre Gábor, a máriakéméndi kegytemplom gondnoka

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.