Isten szól az emberhez – Megkezdődött az egyházmegyei szabadegyetem őszi szemesztere

Szeptember 20-án tartották a Pécsi Egyházmegye 2023-as szabadegyeteme őszi szemeszterének első előadásait a Magtár Rendezvényközpontban. A tavaszi sorozat folytatásában ezúttal dr. Puskás Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a PPKE Hittudományi Karának dékánja és dr. Heidl György vallástörténész, a PTE Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszékének munkatársa tartott előadást Isten igéjéről a teológia, illetve a művészet oldaláról.

Az előadókat és a teológia iránt érdeklődőket Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye püspöke, majd dr. Görföl Tibor egyetemi docens, a rendezvénysorozat házigazdája köszöntötte.

ISTEN SZÓL AZ EMBERHEZ

címet adta előadásának dr. Puskás Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a Pécsi Egyházmegye lelkipásztora, aki az Ige teológiájáról, Isten igéjéről szólva arról beszélt, hogyan tárja fel és mutatja meg magát igéjén keresztül Isten.

A PPKE dékánja számos ószövetségi példán keresztül mutatta be az isteni ige közvetőit: a teremtett világot, az Isten által kiválasztott prófétákat, az Isten által adott törvényeket, melyek az emberi lelkiismeretbe is bele vannak írva, valamint az angyalokat, a mennyei küldötteket, akiken keresztül Isten szólt az emberhez, akiken keresztül láttatja meg magát.

A Bibliáról szólva a dogmatika professzora kiemelte, a Szentírás a Szentlélek sugalmazására hitelesen tanúsítja Isten igéjét, mely alapvető és közös kincse minden keresztény embernek.

Isten igéje mindig erővel telített, mindig cselekvő és hatékony, bölcsességgel és Lélekkel eltelített szó, mely a teremtett világot, az ember belső világát képes formálni. Ahhoz azonban, hogy az ember be tudja fogadni ezt az igét és az gyümölcsöt teremjen a szívében, szükséges Isten Lelkének a munkálkodása a hitnek, a reménynek és a szeretetnek a felébresztésére – fogalmazott a dogmatika elismert professzora, számos teológiai tárgyú könyv szerzője.

Dr. Puskás Attila arról is szólt, hogy Isten nyitja meg az ember hallását és látását, hogy az észlelni tudja Isten szavát. Ha ez a megnyitás hiányzik, az ember képtelen az igét befogadni.

Az isteni szó mindig az emberi jövőre mutat: útmutatásokat, parancsolatokat, életszabályokat ad, de igazi tárgya mindig Isten, aki igéje által mintegy bemutatkozik az embernek, mintegy vall önmagáról, és közösségbe kívánja vonni magával az embert

Isten azt szeretné, ha önkinyilatkoztatására az ember is megvallaná őt és ezáltal kibontakozna egy élő dialógus Isten és ember között, melyben az ember bizalommal válaszolna, sőt szólítaná meg Istent.

Az isteni szó célja az embernek adható legnagyobb ajándék, az ember üdvözülése, azaz az Istennel való teljes közösség. Az Újszövetségben megjelenik Isten kinyilatkoztatásának csúcspontja, a megtestesült Ige, azaz Isten igéjének teljessége. Ebben a szentírási részben az isteni szó már maga Isten, aki annyira közel jön a teremtményéhez, hogy emberré lesz, véges szenvedésnek és halálnak kitett emberi létünket magára veszi, és osztozik benne. Jézus Krisztus élete, tettei és gesztusai mind ige, Isten önfeltárása arról, hogy ki is az Isten.

A kinyilatkoztatásra adott emberi válasz a hit aktusa, melyben a teremtmény teljességgel átadja magát a Szentháromságos Istennek, aki az örök élet és az üdvösség forrása. A keresztény emberek pedig a keresztség szentsége által megkapják a Szentlélek adományát, hogy valóban Isten szavaként fogadják be a Szentírás üzenetét.

A MŰVÉSZET: AHOGY AZ EMBER KERESI ISTENT

Az este másik előadójaként dr. Heidl György egyetemi tanár, az ókeresztény irodalom, kultúra és művészet elismert szakértője a kor művészeti szeletébe nyújtott betekintést számos képi illusztrációt felvonultatva a hallgatóság számára.

Az előadó saját szakterületéről szólva kiemelte, azt kutatja, hogy az ókeresztény kor embere hogyan használta fel és alkalmazta korának technikáját arra, hogy úgy közvetítse mások számára az isteni szót, hogy valóban meghallják azt. Ennek pedig figyelemre méltó szelete, ahogyan az Egyház közössége kialakította az egyes emberben azt a befogadóképességet, melyen keresztül képes volt meghallani és érzékelni Istent a katakombákból elindult egyszerű ábrázolásoktól kezdve a későbbi századokban keletkezett mesterművekig.

Dr. Heidl György szólt a kereszténység meghatározó sajátosságáról, melyben sok mindent átvettek más kultúráktól és iskoláktól, de minden esetben átértelmezve, mert Isten szavait befogadva másként tekintettek a világra. Megtanulták másként olvasni, értelmezni és használni évszázadok hagyományait, eszközeit. Mindezt annak fényében és azzal a céllal alkalmazva, hogy megnyissák a süket fülekkel rendelkezők hallását Isten igéjének meghallására és befogadására.

Az ókeresztény művészeteken keresztül a korai kereszténység azért tudott ilyen erővel kultúrát formálni, átalakítani és létrehozni, mivel Konstantin császár megtérését követően (Kr.u. 313-ban a keleti birodalomrész uralkodójával, Liciniussal közösen kiadták a milánói rendeletet, ami a keresztény vallást egyenrangúvá tette a római császárság többi vallásával – A szerk.) már rendelkezésre álltak azok az anyagi, intézményi és kulturális feltételek, melyeknek köszönhetően a keresztény képzőművészet és kultúra az anyagi elemeket tartalmazó szentségekre támaszkodva megváltoztatta és átformálta az emberek érzékelésmódját és tapasztalati világát – zárta az előadását dr. Heidl György vallástörténész a szabadegyetem első őszi alkalmát.

A szabadegyetem október 18-án folytatódik dr. Baán Izsák bencés perjel és dr. Versegi Beáta Mária, antropológus, coach, a Nyolc Boldogság Közösség pécsi alapításának vezetője előadásával.

Dr. Puskás Attila a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján:

Dr. Heidl György a YouTube-on:

Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.