Miért imádkozunk? Varga László kaposvári megyéspüspök előadása zárta a Pécsi Egyházmegye idei szabadegyetemét

Az imáról nem könnyű beszélni, mert nem egy teljesítendő feladat, hanem az Istenhez fűződő legbensőségesebb kapcsolat, amelyet minden nap újra kell kezdeni – mondta Varga László kaposvári megyéspüspök a Pécsi Egyházmegye szabadegyetemi sorozatának záró előadásán november 15-én, a Magtár Látógatóközpontban.

Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntötte a szép számban megjelent vendégeket, érdeklődőket, valamint az előadó kaposvári főpásztort, akivel, mint mondta, 30 éve találkoztak először egy lelkigyakorlaton és akivel – szomszédos egyházmegyék főpásztorai lévén – szívesen találkoznak és osztják meg egymással gondolataikat.

Varga László előadásában életútjának történéseiből vett pillanatok személyes hangvételű tanúságtételeként saját imaútjáról elmélkedett. A püspök emlékeztette a hallgatóságot arra az evangéliumi eseményre, melyben a tanítványok azt kérték Jézustól, hogy tanítsa meg őket imádkozni (vö. Lk 11,1-4) és Jézus egyetlen imádságot tanított meg velük, a Miatyánkot. Jézus eléjük élte az ima lényegét, az Atyával való mély és teljes szeretetkapcsolatot, melyet nekünk is meg kell tanulnunk – figyelmeztetett tanításában a hallgatóságot a kaposvári főpásztor.

Mivel pedig ez a kapcsolat állandóan változik, az imádságot is folyamatosan tanulnunk kell. Aki pedig folyamatosan tanítja számunkra, a Szentlélek, az imádság Lelke. Az imádság kapcsolat a Szentháromság személyeivel és rajtuk keresztül a megdicsőült Egyházzal, a Szűzanyával, a Szentekkel, az angyalokkal és a küzdő, valamint a szenvedő Egyházzal is. Ugyanakkor az imádsághoz köthető legfontosabb kérdés, hogy miért imádkozunk, mi motivál minket az imádságra és az imádságban – emelte ki az előadó.

Vannak, akik félelemből imádkoznak, mert úgy gondolják, különben Isten nem fogja szeretni őket. Vannak, akik számításból imádkoznak, mert nem tudnak kilépni az ún. béres lelkületből, azaz úgy gondolják, ha megteszik, amit kér az Úr, tarthatják majd a markukat a jussukért. És persze olyanok is vannak, akik lelkiismereti kötelességből imádkoznak. A püspök arra biztatta a jelenlevőket, hogy bármelyik úton is haladnak, próbáljanak közelebb kerülni a Mennyei Atyához és Jézus Krisztushoz.

Minden imádságos lelkületnek mások a gyümölcsei. De azok termik a legjobbakat, amelyeket szeretetből imádkozunk, melyekben vágyakozunk Isten szenvedélyes szeretete után, mert megértettük és befogadtuk a szeretetet, mely mindig választ vár. A szeretet kap és ad, ez a törvényszerűsége, mert ezáltal növekszik és bontakozik ki.

Jézus a zsoltárokat tanulta meg először imádkozni, a Szűzanya tanította meg neki. Az evangéliumok tanúsága szerint zsoltárokat imádkozott, népének az imáját, melyek a leghitelesebb, legvalóságosabb, az életből született gyógyító imák. Mindegyiknek középpontja és beteljesedése Krisztus és az Atya. Ezért, ha Jézus számára kedvesek voltak a zsoltárok, akkor számomra is nagyon kedves imák – fmutatott rá Varga László.

Bennük a  zsoltáros nem átkozódik, nem hibáztatja és nem szidalmazza Istent, hanem Isten előtt kiimádkozza magából azt a sok negatív érzést, amit a bűn kiváltott benne, majd ezek az érzések átmennek hálába és Isten dicsőítésébe. Azért hitelesek a zsoltárok, mert bennük a zsoltáros nem játssza meg magát.

Miként a zsoltárost, úgy Isten minket is mindig meghallgat imádságainkban, elviseli indulatainkat, nem jön zavarba, ha kiborulunk előtte. Ellenkezőleg, azt szeretné, ha előtte borulnánk ki, mert ő jól tudja kezelni. Ha elfojtjuk negatív érzéseinket, indulatainkat megbetegszünk, ha a másikra zúdítjuk rá, megsebezzük őt. Meg kel tanulnunk Isten előtt kiborulni, mert ő akkor is szeret minket, ha a legvadabb érzésekkel állunk elé, melyek láttán Isten nem jön zavarba, ismeri a szívünk titkát és gyógyítani szeretne minket, de segíteni csak akkor tud, ha őszintén feltárjuk előtte érzéseinket – fogalmazott az előadó.

Végezetül Varga László a Szentlélekben való újjászületéséről egy személyesen megtapasztalt élménye alapján beszélt, mely, mint mondta, megújította istenkapcsolatát. Életének egy pontján, a kiüresedés határhelyzetében az átélt imaélmény hatására fizikailag és lelkileg is meggyógyult. Megélte a Mennyei Atya feltétel nélküli szeretetét. Sejtszinten vált tapasztalattá benne, hogy úgy és olyannak szereti őt az Atya, ahogy van és amilyen. Az átéltek hatására betöltötte a Szentlélek öröme és ajándéka, valamint megújult a szentségekkel való kapcsolata. Az ige elkezdett élni benne és általa. A Szentlélekben való megújulás után pedig felfedezte a csendet, az imádság csendjének erejét, benne a Szentlélek általi istenkapcsolatra való vágyakozás erejét.

Hívnunk kell imáinkban őt, a Szentlelket, hogy élessze fel és tisztítsa meg a vágyat szívünkben a boldogságra, a jóságra, a szépségre, a szeretetre, ami maga az Isten. Ha kérjük őt és engedjük, hogy munkáljon, ő bizton megtisztítja szívünkben a vágyat – zárta az imádságról szóló személyes tanúságtételét Varga László megyéspüspök a Pécsi Egyházmegye szabadegyetemén, melynek idei évada a kaposvári főpásztor áldásával ért véget.

Az előadás megtekinthető a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján:

Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.