Gyémánt- és aranymisét, valamint püspökszentelési évfordulókat ünnepeltek Szekszárdon | KÉPGALÉRIA!

Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök pappá szentelésének 60. és püspökké szentelésének 35. évfordulóját, valamint Bíró László nyugalmazott tábori püspök pappá szentelésének 50. és püspökké szentelésének 30. évfordulóját hálaadó szentmisén ünnepelték május 12-én Szekszárdon, az Urunk Mennybemenetele templomban, ahol a liturgia meghívott szónoka dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita volt.

A bevonulás után Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntötte az érseket és a jubiláns püspököket, hogy együtt adjanak hálát – ahogy fogalmazott – az Istennek kimondott igenért, a hivatás elfogadásáért, a feladatok megszenvedéséért és a szeretet küldetéséért Krisztus Egyházának közösségében.

A jubiláns püspökök képviseletében a gyémántmisés Mayer Mihály köszöntötte az ünneplő közösséget, a megjelenteket: az egyházi – és világi méltóságokat, valamint a meghívottakat.

A szentmise homíliájában dr. Bábel Balázs érsek úgy fogalmazott, hogy ebben a szentmisében az „ünnepek halmozása” történik: vasárnap van, Urunk mennybemenetelének ünnepe, a szekszárdi templom búcsúünnepe és a két jubiláns püspök atya papi- és püspöki évfordulói, melyekért hálát adni gyűlt össze az ünneplő közösség.

Szentbeszédében Bábel Balázs Urunk mennybemenetelének ünnepe, egyben a templom búcsúja kapcsán annak védőszentjéről, a mennybe ment Krisztusról elmondta, hogy a menny, az Isten világa, Isten természetfölötti élete testi szemünk számára láthatatlan, de mégis hisszük és valljuk, hogy léteznek olyan valóságok is, amelyek ezen a fizikai világon túl vannak, amelynek forrása maga a mennyben levő Isten.

Amikor Jézus befejezte földi működését, a kereszthalál és a feltámadás után 40 napon át érzékelhetővé tette azt, amit korábban is hirdetett, hogy ő az Atya fia. Nemcsak emberi természetét láthatták, hanem istenségét is. Érzékelhetővé tette önmagát, majd elbúcsúzott. A búcsúja egyszerre befejezés és elindulás volt.

Befejezte nyilvános működését és elindította az Egyházat, melyhez 10 nap elteltével segítségül adta a Szentháromság harmadik személyét, a Szentlélek Úristent, hogy megadja a végső lökést a tanítványoknak, hogy a szándékból valóság legyen.

„Az, hogy mi most itt ünneplünk, annak a következménye, hogy nemzedékről nemzedékre sokan komolyan vették Jézus parancsát, hogy az evangéliumot hirdetni kell” – emelte ki beszédében a szónok, majd hozzátette, a múltba visszatekintve láthatjuk, hogy Pécs és Szekszárd környékén már a 3. században megjelentek a keresztények, s ha nem következik be a népvándorlás, bizonyára egész másképp alakult volna ennek a tájnak a keresztény élete. Pedig akkor úgy tűnt, hogy mindennek vége van, aztán érkeztek olyan emberek, akik az evangéliumtól indíttatva újra elkezdték az evangelizációt Szent István királlyal, majd I. Bélával – mutatott rá beszédében az érsek.

Csodálatos dolgokat vittek végbe, de mindig jöttek olyan áramlatok, amelyek próbára tették a keresztényeket, majd a megpróbáltatásokkal kifejlődött egy olyan kultúra, melyben a magyarság és a kereszténység is virágozni tudott.

„A múlt erős gyökér, jelen és jövő, mely nélkül nem tudunk megmaradni. Ez a staféta tovább él bennetek, kedves püspök atyák, Mihály püspök atya és László püspök atya, akik most egyszerre papi és püspöki évfordulókat tartotok, gyémánt- és aranymisét, valamint 35 és 30 éves püspökit. Mindegyik olyan, amely már egy emberöltőnek is megfelel, papságotokban pedig két emberöltő munkája van. Személyesen ismerlek benneteket. Mihály atya püspökszentelésén ott voltam Esztergomban. László püspök atyával pedig együtt vitézkedtünk a szemináriumban, ő, mint rektor, én mint spirituális. Aztán nem maradt el ez a kapcsolat, mert egy ideig kalocsai segédpüspökként dolgozott az Isten országáért” – emlékezett vissza közös, személyes emlékeikre Bábel Balázs érsek.

Végezetül a szónok hálát adott Istennek a jó és rossz időben végzett hivatásért, melyben Mihály püspök atya Az Úr a mi örömünkjelmondatot választotta, hiszen a papi hivatást csak örömmel lehet végezni. „Ez a hivatástudat és belső öröm hiányzik ma az életünkből” – fogalmazott az érsek.

A belső öröm nemcsak az Istennel való kapcsolatunkból származik, ő a forrása, de Jézus közösséget akart. Ő a mennybe ment, de nem hagyott itt minket, velünk van a világ végezetéig. Itt maradt az evangélium szavaiban, a szentségekben és a közösségekben, ahol megélik a krisztuskövetést. Ezért lett László püspök atyának a jelmondata: Veled és érted, mert csak együtt, közösségben lehet dolgozni Isten országáért – mondta Bábel Balázs.

„Jézus fölment a mennybe, az ember pedig fölfelé tekint. Közben kígyók és mérgek kísérik az életünket, melyektől csak Krisztus kegyelme által tudunk szabadulni. Igazi gyógyulást Krisztus tanítása és evangéliumia által tudunk elérni. Nehéz korban élünk, de nem szabad elcsüggedni. Erre biztat minket a mai nap ünnepe. Testében az ember meg tud öregedni, de lelkében meg tud fiatalodni. Azt kívánom, hogy megfáradt testtel, de fölemelt lélekkel folytassátok az utat” – intézte ünnepi szentbeszéde záró szavait a jubiláns püspökökhöz Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.

A szentmise zárásában Petkó Tamás szekszárdi plébános köszöntötte az ünneplő püspököket, akik köszönetet mondtak az ünnep méltó megszervezéséért. A liturgia aranymisésés záróáldással ért véget, majd a püspök atyák személyesen találkoztak a hívekkel. Az ünneplés agapéval folytatódott.

A jubileumi évforduló ünneplése június 29-én, szombaton folytatódik, amikor 10.30 órakor szentmise kezdődik a pécsi székesegyházban, ahol a jubiláns püspök atyákkal és meghívott vendégeikkel vehetünk részt szentmisén.

* * *

MAYER MIHÁLY Kisdorogon született 1941. január 31-én. A bonyhádi gimnáziumban érettségizett, majd a Győri Hittudományi Főiskolán és Szemináriumban készült fel a papságra. 1964. június 21-én szentelték pappá a pécsi székesegyházban. Előbb Simontornyán, Pincehelyen és Tamásiban szolgált, majd 1972-ben Dunaföldváron lett segédlelkész, majd 1975-től vikárius, 1980-tól pedig plébános. 1985-ben a Szekszárd-belvárosi plébánia plébánosa lett.

II. János Pál pápa segédpüspökké nevezte ki 1988. december 30-án. Püspökké szentelték 1989. február 11-én Dékány Vilmossal, Várszegi Asztrikkal, Takács Nándorral és Ács Istvánnal együtt az esztergomi bazilikában. Megyéspüspöki kinevezése 1989 november 3-án, beiktatása 1989. december 16-án volt. Mayer Mihály püspöki jelmondata: Gaudium nostrum Dominus, magyarul: Az Úr a mi örömünk.

BÍRÓ LÁSZLÓ Szekszárdon született 1950. október 31-én. A gimnáziumot a győri bencéseknél végezte. 1974. június 23-án szentelték pappá Szekszárdon. Lelkipásztori szolgálatát a Pécsi Egyházmegyében kezdte. 1974-1977 között Mágocson, majd még abban az évben egy rövid ideig Szigetváron volt káplán. 1977-1978 között Pécsett a székesegyház káplánja volt, majd 1978-ban szentszéki jegyző, 1980-1989 között püspöki szertartó és titkár. 1989-től a pécsi székesegyház plébánosa, 1990-ben a püspöki bírósági helynök, 1991-től mesterkanonok, majd 1994-től teológiai tanár.

1994. április 18. II. János Pál pápa kinevezi Castrae Galbae-i címzetes püspökké és kalocsa-kecskeméti segédpüspökké. 1994. május 21-én püspökké szentelték Kecskeméten az urunk Mennybemenetele társszékesegyházban. 1994. június 1 – 1995. augusztus 1-ig kalocsa-kecskeméti érseki helynök, 1996-2008. között a Központi Papnevelő Intézet rektora Budapesten. 2008. november 20-án XVI. Benedek pápa Magyarország katonai ordináriusává nevezte ki. Beiktatása 2009. január 9-én volt a Szent István-bazilikában, Budapesten. 2009–2021 között tábori püspök, 1994-2019. között a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense. Bíró László püspöki jelmondata: Tecum Pro Te, magyarul: Veled, érted.

Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.