Erntedankfest – Őszi terményekért adtak hálát a Park Utcai Iskola tanulói
A mohácsi Park Utcai Általános Iskola 230 tanulója látogatott el az Erntedankfestre, a német ajkúak hagyományos őszi hálaadó ünnepségére október 12-én. Az iskola beszámolóját közöljük.
TovábbAz egyházi temetés szertartásának ügyintézése új helyszínen, a Pécsi Köztemetőben történik
A hozzátartozók a Pécsi Egyházmegye püspökségi székhelyén ez év októberétől a Pécsi Köztemető irodaépületében kialakított pasztorális ügyfélszolgálati helyiségben intézhetik elhunytjaik római katolikus temetési szertartásának ügyeit, ahol a Pécsi Egyházmegyei Hivatal pasztorális munkatársai végzik a teljeskörű egyházi ügyintézést.
TovábbKatekumenális felkészülés a házasságra | VIDEÓ
Hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz az Amoris letitia családév gyümölcseként elkészült Katekumenális felkészítés a házasságra c. dokumentum, amelyhez viedóüzenet formájában adjuk közre Marton Zsolt családreferens püspök bevezető gondolatait.
TovábbA teremtés hetét ünnepelték a Dombóvári Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvodában
Hagyományosan szeptember utolsó és október első vasárnapja között ünnepeljük a Teremtés hetét.
TovábbOktóberi imádságunk: a rózsafüzér
Október a rózsafüzér hónapja Egyházunkban. A rózsafüzér-imádságot, mely egy máriás jellegű Krisztus-ima, hosszú évszázadok óta imádkozzák a hívek, melyben Mária nevét szemlélve és imádkozva együtt lehetünk az Úrral.
A rózsafüzér, más néven olvasó vagy szentolvasó (latinul: rosarium) egyrészt imádság, másrészt az imádság eszköze. Elnevezése onnan származik, hogy a hagyomány szerint az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette – rózsakoszorúnak a Szűzanya számára.
A mai rózsafüzér a középkor jámborságában folyamatosan alakult ki. Szerzetesek és remeték az első időktől kezdve használták ismétlődő imádságok számlálására. Remete Szent Pálról jegyezték föl, hogy a Miatyánk számlálására magokat vagy kavicsokat használt. A hagyomány egy másik ága szerint a rózsafüzért örmény keresztények használtak először, valószínűleg a Jézus-ima imádkozására. Amikor a muszlimok meghódították az örményeket, átvették tőlük a rózsafüzér gyakorlatát Allah nevének és dicsőségének ismételgetésére. Európában a 11. században az 50, 100, 150 Miatyánk térdhajtásokkal kísért imádkozása vált gyakorivá. A 12–13. században a Miatyánk helyére az Üdvözlégy első fele került, majd a két formát egyesítették. Henrich von Kalkar OCarth (†1408) alakította a rózsafüzért úgy, hogy minden tíz Üdvözlégy elé Miatyánkot tett.
A rózsafüzér elterjesztéséért különösen a ciszterciek és a domonkosok tettek sokat. Szent Domonkos az albigensek ellen segítséget kért a Szűzanyától, aki mint új és hathatós fegyvert adta át neki a rózsafüzért.
14. századi feljegyzések szerint először domonkos apácák és karthauziak kapcsoltak a rózsafüzérhez titkokat és elmélkedéseket: a tíz Üdvözlégy előtt rövid mondattal fölidézték Jézus és Mária életének egy-egy eseményét. Alanus de Rupe osztotta örvendetes, fájdalmas és dicsőséges részekre a rózsafüzért.
„A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemeinek egyszerűségében sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnificatja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezessék Krisztus arca szépségének szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.” (II. János Pál pápa)
A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, az egész Egyházban a 16. század második felében terjedt el. A törökök felett Lepantónál aratott győzelmet (1571. október 7.) az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa, Szent V. Piusz is a rózsafüzért imádkozta, mikor zajlott a harc.
Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta
– írja II. János Pál pápa, aki a 2002 októberétől 2003 októberéig terjedő időszakot a rózsafüzér évének nyilvánította, s kiadta a Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelet. Ebben hirdette meg a hagyományos örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkok mellé a világosság rózsafüzérének öt titkát. A szentatya szavai szerint „a rózsafüzér mondása nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával”; „a rózsafüzér a maga egyszerűségében és mélységében […] jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje”.
Ferenc pápa is a rózsafüzér imádkozására hívott 2018 októberében is – hogy Isten Anyja óvja meg az Egyházat a gonosz támadásaitól és Szent Mihály segítsen minket a gonosz ellen folytatott küzdelemben.
Szűz Máriát mint a Rózsafüzér Királynőjét október 7-én köszöntjük. Az ünnepről és történetéről ITT olvashatnak.
A rózsafüzér imádkozásának módjáról és a titkokról ITT találunk részletes leírást.
Forrás: Magyar Kurír
Fotó: Pixabay
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
Lelki séta a Teveli és a Kisdorogi Római Katolikus Plébánia területén
Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
TovábbJanus Pannonius utolsó verse – Megkoszorúzták a néhai humanista költő és pécsi püspök sírját
Janus Pannonius halálának 550. évfordulóján koszorúzással emlékezett a humanista költő, püspökre szeptember 29-én a néhai főpásztor pécsi székesegyház altemplomában található sírjánál a Janus Pannonius Díj Alapítvány Kuratóriuma. A megemlékezést követően Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrált szentmisét püspök elődje emlékére.
TovábbLezárult az Ars Sacra Fesztivál – A legnépszerűbb kiállítás adventig látogatható marad
A korábbi évek hagyományát folytatva, idén is az országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva rendezte meg az Ars Sacra Fesztivált a Pécsi Egyházmegye szeptember 17-25. között. A programkínálatban tárlatvezetések, koncertek, előadások, múzeumpedagógiai foglalkozások várták az érdeklődőket.
TovábbEgyek lenni a szeretetben – Az evangélikus és a katolikus püspök beszélgetett nyilvános fórumon
A teremtés hete alkalmából a Pécsi Evangélikus Egyházközség meghívására Felföldi László pécsi megyéspüspök Kondor Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspökével találkozott szeptember 26-án az evangélikusok pécsi gyülekezetének közösségi termében.
TovábbTehetsz méh többet! – Országos díjat nyert a tamási Szent Balázs Katolikus Óvoda
A Tamási Szent Balázs Katolikus Óvoda Szívecske csoportjának három óvodása készítette azt az alkotást, amely országos díjat nyert a Tehetsz méh többet! pályázaton.
TovábbAz Isten szól az emberhez, az ember szól az Istenhez – Felföldi Lászlóval és Garadnay Balázzsal indult a Férfitalálkozók második évada
Nagy érdeklődés övezte a rendezvénysorozat első évadát, ezért a szervezők a folytatás mellett döntöttek.
TovábbA SZENTATYA ÜZENETE AZ ELVÁNDORLÓK ÉS MENEKÜLTEK 108. VILÁGNAPJÁRA (2022. szeptember 25.)
Ferenc pápa az elvándorlók és menekültek 108. világnapjára írt levelének magyar fordítását közöljük.
TovábbLelki séta a Villányi Római Katolikus Plébánia területén
Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
TovábbApa-fia zarándoklat – Idén is generációk mondtak igent Felföldi László püspök hívására | KÉPGALÉRIA
Szeptember 30-án mintegy 80 fiatalabb és idősebb korú zarándok, akik között a legifjabb alig 2 éves, a legidősebb 70 év feletti volt, tette meg az apa-fia zarándoklat Pécs és Máriagyűd közötti mintegy 20 km-es távolságát Felföldi László pécsi püspök vezetésével.
Tovább