Címke: kultúra

Eszéken is bemutatták a kelet-szlavóniai katolikus lakosság 1767. évi összeírását feldolgozó könyvet

A tavaly őszi zágrábi könyvbemutató után február 5-én Eszéken is bemutatásra került dr. Nyári Denisz történész által feldolgozott és közzé tett forráskiadvány A kelet-szlavóniai katolikus lakosság 1767. évi összeírása címmel.

PRO MEMORIA – Dr. Sipos István pécsi nagyprépost és kánonjogász emlékezete

Az egyházjog kutatói vizsgálódásukban nem mehetnek el szó nélkül a pécsi kánonjogi műhelyek egyik kiemelkedő egyénisége, Sipos István pécsi nagyprépost, nemzetközileg is elismert kánonjogász munkássága mellett.

PRO MEMORIA – 220 éve hunyt el gróf Eszterházy Pál László pécsi püspök

220 éve hunyt el a 18. századi Pécsi Egyházmegye utolsó püspöke, gróf Eszterházy Pál László. Az évforduló alkalmából Dr. Schmelczer-Pohánka Éva írásával felidézzük gazdag életpályája mellett a csaknem két évtizedes pécsi működésének főbb állomásait is.

Az egyházmegyei könyvtárosok hivatása

2019. január 10-i írásunkban a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár alapítójának, Cserháti József megyéspüspöknek (1969–1989) állítottunk emléket.[1]

120 éve alapították a Dóm Kőtárat

Százhúsz éve, 1899 augusztusában Hetyey Sámuel püspök támogatásával nyitott meg a Pécsi Püspöki Múzeum Kőtár a hajdani pécsi nyilvános püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) északi szárnyának földszinti termeiben, folyosóján, valamint az alsó és felső udvarán.

Püspöki arcképcsarnok

A 11. századtól a Magyar Királyság területén a püspököt a székeskáptalan választotta, akit azután a pápa nevezett ki. A 14. századtól a Szentszék igyekezett ezt a jogosultságot magához vonni.

A pécsi egyházmegye humanista „triászának” corvinái

Corvinaként definiálható minden olyan kötet, amelyekről valamilyen módon bizonyítható, hogy I. (Hunyadi) Mátyás király (1458–1490) és/vagy Beatrix királyné könyvtárában volt fellelhető, esetleg a palota más reprezentatív állományának részét képezte.

A humanista magyar költő-püspök pécsi emlékezete képekben

560 éve nevezték ki a pécsi egyházmegye püspökévé Janus Pannoniust

Báró Mirbach Júlia, a „…menekült és irataikat elvesztett apácák” pécsi bújtatója

75 évvel ezelőtt a hajdani Bartók Béla utca 25. alatta a katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület vezetője, báró Mirbach Júlia több zsidó leány és asszony megmentését és elbújtatását vállalta fel. Köztük volt a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, valamint Schaár Erzsébet szobrászművész is.

Egy hajdan volt nunciuslátogatás emlékezete Pécsett

Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatának kezdete a Szent István-i államalapításig nyúlik vissza. A 18–19. században hazánk a bécsi nuncius fennhatósága alá tartozott.

A felújított bátaszéki Szent Orbán kápolna megáldása

A Pécsi Egyházmegye által elnyert GINOP pályázati projekt keretében 2018-19-ben felújításra került a bátaszéki Szent Orbán kápolna.

A bátaszéki Szent Orbán kápolna megáldása

A 2018-ban felújításra került bátaszéki Szent Orbán kápolnát 2019. május 24-én, az este 6 órakor kezdődő szentmise keretében áldja meg Udvardy György megyéspüspök.

Az eucharisztikus kongresszus kis ázsiai virága – egy ismeretlen fénykép nyomában

1938. május 15-én, tíz nappal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes megnyitója előtt a Pécsi Nemzeti Színházban nagyszabású missziós díszünnepélyt szerveztek a Kongresszus szerves részeként.

CENTENÁRIUM | „Nem tudom sikerült-e olyat alkotnom, hogy tovább éljek az emberek emlékezetében”

A pécsi Székesegyház elfeledett, Kiss György-féle apostolszobrainak históriája

520 éve jelent meg a Pécsi Misekönyv második kiadása (Velence, 1499)

Liturgikus és humanista művekre az első budai nyomda (1473) megszűnése után is szükség volt a Magyar Királyság területén, főként mivel I. Mátyás király (1458–1490) 1477-ben elrendelte a magyar egyházmegyék számára a misekönyvek és breviáriumok kiadását.

Krisztus itt van, hogy fölszenteljen Benneteket! – Mayer Mihály nyugalmazott pécsi főpásztor püspöki felszentelésének 30. évfordulója (1. rész)

Szent II. János Pál pápa Mayer Mihály akkori szekszárdi plébánost 1988. december 23-án címzetes püspökké és pécsi segédpüspökké nevezte ki, majd 1989. február 11-én Paskai László bíboros érsek Esztergomban püspökké szentelte.

Egy 440 éve kinevezett pécsi püspök, aki sohasem járt Pécsett Telegdy Miklós emlékezete

„Mi a legjobb, amit az ember kezével tehet? Azokat imádságra kulcsolni, és jó könyveket írni vele.” (Telegdy Miklós)

In servitio populi Dei – Isten népének szolgálatában

1969. január 10. Fél évszázada nevezték ki pécsi megyéspüspöknek Cserháti Józsefet.

Megmentett örökség

A Csorba Győző Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány Pécs-Baranya évszázadai. Történetek Baranyából, különös tekintettel a szerb megszállás időszakára címmel konferenciát rendezett novemberben Pécsett, a Tudásközpontban.

Örvendj, Sion leánya, Pécsi Egyházmegye!

Október 25. Szent Mór, a Pécsi Egyházmegye társvédőszentjének ünnepe. A Szentszék 170 évvel ezelőtt emelte a második pécsi püspököt a szentek sorába. Az emléknapon a szentté avatási eljárás történetét ismertetjük.

Krisztus szeretete sürget minket – Páli Szent Vince „szeretetleányai” a Pécsi Egyházmegyében

Az Anyaszentegyház a mai napon, szeptember 27-én emlékezik meg Páli Szent Vince (1581–1660) áldozópapról, a lazarista rend és a vincés család szerzetesközösségeinek alapítójáról.

Szent Vér búcsú Bátán

Jézus legszentebb vérének tiszteletére rendeznek búcsút július 1-jén a bátai Szent Vér kegyhelyen.

Bátáról Budapesten – Az Eucharisztikus Kongresszusra készülve a tolnai kegyhelyről tartott előadást Sümegi József

Elindult az e-archívum

Március közepétől interneten is elérhető a Pécsi Egyházmegyei Levéltár iratanyagának egy része. A hároméves előkészítő munka után többek között anyakönyvek, helytörténeti dokumentumok, jegyzőkönyvek váltak online hozzáférhetővé.

Krisztus legszentebb vére újra Bátán IV.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

A pécsi egyházművészeti örökséget látogatták a szakemberek

Pécsett együtt tartotta találkozóját az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács valamint az Egyházi Muzeológusok Egyesülete október 17-18-án.

Krisztus legszentebb vére újra Bátán III.

Krisztus legszentebb vére újra Bátán II.

Krisztus legszentebb vére újra Bátán

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült.

Könyv jelent meg az 1936. évi egyházmegyei zsinatról

A Pécsi Egyházmegye történelmi fontosságú eseményének iratanyagát dolgozza fel az a kötet, amelyet a közelmúltban jelentett meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete.

Szent László, a bátai apátság alapítója

Szent László király egyházszervező tevékenységének nyomai a pécsi egyházmegyében is felelhetők. Ő állapította meg az egyházmegye kalocsai érsekség felé néző határait. Jelentős birtokadományairól is tanúskodnak történelmi források, valószínűsíthetően az ő adományaként került Mohács és Lánycsók a püspökség tulajdonába.

Történelmi időket élünk – Uhl Antalra emlékeztek Mohácson

Uhl Antal, a Pécsi Egyházmegye papja mintegy 1200 zsidó család életét mentette meg a második világháborúban a biztos haláltól.

Klimo György emlékezete

1777. május 2-án, 240 éve hunyt el a nagy könyvtáralapító pécsi püspök.

Klimo György pécsi püspök, a Szent Jobb megtalálása és a Szent István-nap országos ünnepe II.

Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap (augusztus 20.) országos ünneppé nyilvánításában. A kézereklye történetét bemutató írásunk második részét közöljük.

Klimo György pécsi püspök, a Szent Jobb megtalálása és a Szent István-nap országos ünnepe I.

Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap (augusztus 20.) országos ünneppé nyilvánításában.

Klimo György, a „patrizáló” diák

A kultúrapártoló és könyvtáralapító Klimo György 1751 és 1777 között volt pécsi püspök. Életének ebből a szakaszából viszonylag sok információval rendelkezünk.

Videó | A levéltár méltó megőrzése: elődeink gondoskodásának folytatása

Megújult és megszépült a pécsi püspöki palota középkori eredetű, egykor védelmi célokat szolgáló vártornya, amely 1840 óta adott otthont a püspöki levéltárnak.